CIKK - A szoptatás sikertelensége 1.

2013-11-20
CIKK - A szoptatás sikertelensége 1.

Amikor a várandósok a szülésre készülnek, gyakran nem is tekintenek tovább ennél az egyetlen eseménynél. Minden igyekezetükkel gyűjtik a szüléssel kapcsolatos információkat, nem így a szoptatásról, vagy a csecsemő napi gondozásáról. Az anyaságra, a szülés utáni időszakra való készülés sokszor kimerül a kelengye, a nagyobb autó beszerzésével, vagy a szoba, lakás kifestésével. Természetesen ennek megvan a maga oka.

Az, hogy az asszonyok gyermeküket szoptatni szeretnék evidenciának minősül. Magyarországon a szülő nők 90%-a megkezdi a szoptatást szülés után. Mégis sok bizonytalanság és szorongás kapcsolódik ehhez a természetes táplálási és gondozási módhoz, hiszen kevesen vannak a birtokában a helyes információnak, kevesen tudják, hogy többségük képes szoptatni, hogy hogyan működik a tejelválasztás, vagy min múlik a siker. Tévhitek serege kapcsolódik ehhez az időszakhoz: kulturális tabuk veszik körül, mind azt sugallva, hogy a szoptatás valamilyen nyilvánosság elé nem való, idealizált és ugyanakkor eltávolított aktus. Így aztán egy 2004-es adat szerint a szoptatott csecsemők száma a harmadik hónapra 58%-ra esik vissza.

Szülés után az anya megváltozott hormonális működése, a beinduló anyai viselkedés, az ösztönök, az újszülött reflexei, viselkedése mind abba az irányba mutatnak, hogy a szoptatás sikeresen indulhasson. Mindemellett mégis számottevő a kórházi környezet (a korai kontaktust lehetővé tevő ápolási gyakorlat, vagy a korszerű szoptatási ismeretekkel rendelkező személyzet), a körülmények (koraszülés, infúzió, vagy fájdalomcsillapító a szülés közben, vagy altatás), az anya attitűdjének, a csecsemő adottságainak (lenőtt nyelv, hasadék, hypotonia) hatása.

A hazaadás után megnő az otthoni környezet befolyása, beleértve az otthoni gyermekorvos, védőnő tevékenységét, vagy a támogató közeget – öntevékeny csoport, La Leche Ligás csoport -, illetve felerősödik annak a jelentősége is, hogy az édesanya a terhessége előtt, vagy az alatt hogyan vélekedett a szoptatásról, sőt, általában véve a csecsemő gondozásáról.

<< vissza